A tolózár egy nyitó és záró tolózár. A tolózár mozgásiránya merőleges a folyadék irányára. A tolózár csak teljesen nyitható és zárható, és nem állítható vagy fojtható. A tolózár tömítését a szelepülés és a tolólap közötti érintkezés biztosítja. A tömítőfelületet általában fém bevonattal látják el a kopásállóság növelése érdekében, például 1Cr13, STL6, rozsdamentes acél stb. bevonattal. A tolózárnak van merev és rugalmas tolózára. A különböző tolózárak szerint a tolózárakat merev és rugalmas tolózárra osztják.

A tolózár nyitó és záró része a tolózár, és a tolózár mozgásiránya merőleges a folyadék irányára. A tolózár csak teljesen nyitható és zárható, és nem állítható vagy fojtható. A tolózárnak két tömítőfelülete van. A leggyakrabban használt tolózár két tömítőfelülete ék alakú. Az ékszög a szelep paramétereivel változik, általában 5°, és 2°52′, ha a közeg hőmérséklete nem magas. Az ék alakú tolózár tolózára egésszé is elkészíthető, amit merev tolózárnak neveznek; olyan tolózárként is elkészíthető, amely kis mértékű deformációt hoz létre, hogy javítsa a kidolgozottságát és kompenzálja a tömítőfelület szögének eltérését a feldolgozás során. A lemezt rugalmas tolózárnak nevezik. Amikor a tolózár zárva van, a tömítőfelületet csak a közegnyomás tudja tömíteni, azaz a közegnyomásra támaszkodva a tolózár tömítőfelületét a másik oldalon lévő szelepüléshez nyomja, hogy biztosítsa a tömítőfelület tömítését, ami öntömítő. A legtöbb tolózár erővel tömített, azaz zárt szelep esetén a tolózárat külső erővel kell a szelepülékhez nyomni, hogy biztosítsák a tömítőfelület tömítettségét. A tolózár tolózárja lineárisan mozog a szelepszárral, ezt emelőrudas tolózárnak, más néven emelkedőrudas tolózárnak nevezik. Az emelőrudakon általában trapézmenet található. A szelep tetején lévő anyán és a szeleptesten lévő vezetőhoronyon keresztül a forgómozgás lineáris mozgássá alakul, azaz a működési nyomaték működési tolóerővé alakul. Nyitáskor, amikor a tolózár emelési magassága egyenlő a szelep átmérőjének 1:1-szeresével, a folyadékcsatorna szabadon áramlik, de ez a helyzet működés közben nem figyelhető. A tényleges használat során a szelepszár csúcsa jelzésként szolgál, azaz a nem nyitható helyzet, mint teljesen nyitott helyzet. A hőmérsékletváltozás okozta reteszelő jelenség figyelembevétele érdekében általában a felső helyzetbe nyitják, majd 1/2-1 fordulattal visszafordítják, ami a teljesen nyitott szelep helyzete. Ezért a szelep teljesen nyitott helyzetét a tolózár helyzete, azaz a löket határozza meg. Egyes tolózáraknál a szárcsavar a tolózárra van felszerelve, és a kézikerék forgása forogni hajtja a szelepszárat, ami a tolózár felemelkedését okozza. Az ilyen típusú szelepet forgó szárú tolózárnak vagy sötét szárú tolózárnak nevezik.